Építőlemezekkel kapcsolatos hírek

A SZERKEZETEK DILATÁCIÓJA

A dilatációs hézagok kialakítása a többletfeszültségek leépítése érdekében szükséges. Egy épületben a többletfeszültségek kialakulásához általában az épületmozgás és a hőmérsékletingadozás járul hozzá. Többletfeszültség kialakulására adhat okot az épület utólagos felfűtése is, mivel jelentős  hőmérsékletkülönbség adódhat az építkezés folyamán meglévő hőmérséklet és a felfűtött helyiség hőmérséklete között.

A Rigips szárazépítő szerkezetek dilatálása az alábbi esetekben szükséges:

  1. az épület teherhordó szerkezetében lévő dilatációs hézagoknál. Ebben az esetben a Rigips szerkezetben ugyanolyan mozgási hézagot kell biztosítani, amilyet az épület teherhordó szerkezetében lévő dilatáció igényel.
  2. a Rigips szerkezetek felületi, esetleg hosszanti határértékeinek túllépésénél
    1. egyenes szerkezet dilatációs szakaszának maximális hossza 15 m (hűtő-fűtő szerkezet esetén legfeljebb 7,5 m)
    2. a szerkezet dilatációs mezőjének maximális területe 100 m2 (hűtő-fűtő szerkezet esetén legfeljebb 50 m2)

Ezekben az esetekben nem várhatók a dilatációs szakaszok jelentős eltolódásai. Dilatációs hézag kialakításakor mind a vázszerkezet, mind a lapborítás megszakítása szükséges.
 
Dilatációt kell kialakítani továbbá minden olyan helyen, ahol az álmennyezet síkjának vastagsága vagy alakja hirtelen megváltozik (jelentős magasságbeli, alaprajzi változások). A dilatáció kialakításánál figyelembe kell venni azt a követelményt, hogy a dilatáció a szerkezettel szemben támasztott higiéniai, tűzvédelmi vagy akusztikai elvárások egészére nézve nem gyengítheti le a szerkezetet.

 

További tartalmak:

Az épület készültségi foka

Szállítás, raktározás és anyagmozgatás az építkezésen

A Rigips építőlemezek rögzítése

Hézagolás, glettelés

Minőségi felületi glettelés Q1-Q4

A tűzgátló szerkezetek különleges szerelési követelményei

A hangszigetelő szerkezetek különleges szerelési követelményei

Felületkezelés