Építőlemezekkel kapcsolatos hírek A SZERKEZETEK DILATÁCIÓJA A dilatációs hézagok kialakítása a többletfeszültségek leépítése érdekében szükséges. Egy épületben a többletfeszültségek kialakulásához általában az épületmozgás és a hőmérsékletingadozás járul hozzá. Többletfeszültség kialakulására adhat okot az épület utólagos felfűtése is, mivel jelentős hőmérsékletkülönbség adódhat az építkezés folyamán meglévő hőmérséklet és a felfűtött helyiség hőmérséklete között. A Rigips szárazépítő szerkezetek dilatálása az alábbi esetekben szükséges: az épület teherhordó szerkezetében lévő dilatációs hézagoknál. Ebben az esetben a Rigips szerkezetben ugyanolyan mozgási hézagot kell biztosítani, amilyet az épület teherhordó szerkezetében lévő dilatáció igényel. a Rigips szerkezetek felületi, esetleg hosszanti határértékeinek túllépésénél egyenes szerkezet dilatációs szakaszának maximális hossza 15 m (hűtő-fűtő szerkezet esetén legfeljebb 7,5 m) a szerkezet dilatációs mezőjének maximális területe 100 m2 (hűtő-fűtő szerkezet esetén legfeljebb 50 m2) Ezekben az esetekben nem várhatók a dilatációs szakaszok jelentős eltolódásai. Dilatációs hézag kialakításakor mind a vázszerkezet, mind a lapborítás megszakítása szükséges. Dilatációt kell kialakítani továbbá minden olyan helyen, ahol az álmennyezet síkjának vastagsága vagy alakja hirtelen megváltozik (jelentős magasságbeli, alaprajzi változások). A dilatáció kialakításánál figyelembe kell venni azt a követelményt, hogy a dilatáció a szerkezettel szemben támasztott higiéniai, tűzvédelmi vagy akusztikai elvárások egészére nézve nem gyengítheti le a szerkezetet. További tartalmak: Az épület készültségi foka Szállítás, raktározás és anyagmozgatás az építkezésen A Rigips építőlemezek rögzítése Hézagolás, glettelés Minőségi felületi glettelés Q1-Q4 A tűzgátló szerkezetek különleges szerelési követelményei A hangszigetelő szerkezetek különleges szerelési követelményei Felületkezelés Megosztás Email Facebook Twitter Linkedin Print