A SZERKEZETEK DILATÁCIÓJA
A dilatációs hézagok kialakítása a többletfeszültségek leépítése érdekében szükséges. Egy épületben a többletfeszültségek kialakulásához általában az épületmozgás és a hőmérsékletingadozás járul hozzá. Többletfeszültség kialakulására adhat okot az épület utólagos felfűtése is, mivel jelentős hőmérsékletkülönbség adódhat az építkezés folyamán meglévő hőmérséklet és a felfűtött helyiség hőmérséklete között.
A Rigips szárazépítő szerkezetek dilatálása az alábbi esetekben szükséges:
- az épület teherhordó szerkezetében lévő dilatációs hézagoknál. Ebben az esetben a Rigips szerkezetben ugyanolyan mozgási hézagot kell biztosítani, amilyet az épület teherhordó szerkezetében lévő dilatáció igényel.
- a Rigips szerkezetek felületi, esetleg hosszanti határértékeinek túllépésénél
- egyenes szerkezet dilatációs szakaszának maximális hossza 15 m (hűtő-fűtő szerkezet esetén legfeljebb 7,5 m)
- a szerkezet dilatációs mezőjének maximális területe 100 m2 (hűtő-fűtő szerkezet esetén legfeljebb 50 m2)
Ezekben az esetekben nem várhatók a dilatációs szakaszok jelentős eltolódásai. Dilatációs hézag kialakításakor mind a vázszerkezet, mind a lapborítás megszakítása szükséges.
Dilatációt kell kialakítani továbbá minden olyan helyen, ahol az álmennyezet síkjának vastagsága vagy alakja hirtelen megváltozik (jelentős magasságbeli, alaprajzi változások). A dilatáció kialakításánál figyelembe kell venni azt a követelményt, hogy a dilatáció a szerkezettel szemben támasztott higiéniai, tűzvédelmi vagy akusztikai elvárások egészére nézve nem gyengítheti le a szerkezetet.