Szárazvakolattal vagy gipszes alapú glettel a fal még légáteresztő marad?

A köztudatban szereplő „lélegző fal” kifejezés szakmailag helytelen. A légáteresztés kifejezést jellemzően a nyílászárók esetében vizsgálják, és az épületgépészet alkalmazza légtechnikai területeken. A hagyományos épületszerkezeti elemek közül a térelhatárolókkal szemben – értsd falak, födémek, tetők stb. – általános elvárás a légzárás. A legfontosabb kérdést e problémakörön belül a páraáteresztés jelenti, a szerkezetek lehetnek nyitottak vagy zártak páratechnikai értelemben. Nevezetesen, hogy a bezárt terekben keletkező páramennyiség képes-e zavarmentesen távozni. A lakótér levegőjének páratartalma 97-98%-ban a szellőző levegővel távozik, a maradék 2-3 % szabad átjutását a falszerkezeten biztosítani kell. Erre azért van szükség, mert ha ezt meggátoljuk, párafeldúsulás lesz a szerkezetben, ami egy idő után nedvesedést, penészesedést is eredményezhet. Ezt kell tehát elkerülni a jól megkonstruált falszerkezetekkel. A gipszes alapú anyagok, így vakolatok, glettek és a gipszkarton építőlemezek páraáteresztési értéke, azaz µ (mű) értéke 10. A nedvesedő fal glettelésével külön kérdés foglalkozik.