Szárazépítés és annak környezeti hatásai

2020.07.08.
Teljes életciklus

Forrás: Magyar Építéstechnika

Szerző: Szentesi Mária

Az épületek jelentősen befolyásolják a környezetet – ez ma már közhelynek számít. Hogy melyik épület mekkora hatást gyakorol a környezetre, az sok tényezőtől függ, például, hogy hová és milyen anyagokból épül, azok honnan származnak, milyen technológiával jön létre az építőipari termék és maga az épület, milyen hosszú élettartamra épül, mennyire környezetkímélően üzemeltethető, milyen gyakran igényel karbantartást, felújítást, és vajon mit lehet kezdeni vele, amikor végül le kell bontani. Környezetvédelmi megfontolások alapján tehát azok az építőanyagok és szerkezetek mindenképpen előnyt élveznek, amelyek újrahasznosíthatók – lehetőleg minél inkább környezetbarát módon –, vagy még inkább, amelyek újrahasznosított anyagokból állíthatók elő, és nem ártalmasak sem a környezetre, sem az emberre.

Ha a szárazépítésről beszélünk – bár sokféle technológia ide sorolható –, leginkább a gipszkarton rendszerekre és a különféle álmennyezeti megoldásokra gondolunk. Ha gipszkarton, akkor gipsz. Érdemes környezetvédelmi szempontból megnézni, honnan származik az alapanyag. A gipszkarton előállításához alapvetően háromféle gipszet használnak világszerte: természetes gipszet, erőművi gipszet és újrahasznosított gipszet.

bányászat     Erőművi gipsz     újrahasznosított gipsz

A természetes gipsz jellemzően külszíni fejtéssel elérhető ásványi anyag, amelyet a gipszkarton gyárakban porrá őrölnek, kiszárítanak (kalcinálnak), majd gipszkartont gyártanak belőle. A környezet iránt felelősséget érző gyártók a kitermelt bányaterületeket rekultiválják. Világviszonylatban nagy gipszkészletek állnak rendelkezésre ma is (sajnos Magyarországról ez nem mondható el), pedig az ember már évezredek óta használja építőanyagként.

100%-ban újrahasznosíthatóAz erőművi gipsz a fosszilis tüzelőanyagot használó erőművek füstgázának kéntelenítésekor keletkezik, mintegy melléktermékként. A füstgáz-kéntelenítés a környezetvédelem érdekében történik, hogy a kén ne jusson a légkörbe, és ne irtsa savas eső az erdeinket. A Magyarországon épült egyetlen gipszkartongyár is ilyen erőművi gipszet hasznosít. A gipsz – akár természetes kőzetként, akár erőművi gipszként került feldolgozásra, 100 százalékban és végtelenszer újrahasznosítható, ehhez mindössze újrahasznosító üzem, no meg persze az építési és bontási hulladék megfelelően szétválogatott gyűjtése szükséges. A gipszkarton-termékfejlesztésnek fontos iránya, hogy egyre nagyobb százalékban lehessen újrahasznosított gipszet keverni a gipszkartonba. Míg néhány évvel ezelőtt komoly eredménynek számított, ha a gipsz alapanyagban 5 százaléknyi újrahasznosított tartalom volt, ma már egyes gyárak akár 30 százaléknyit is képesek felhasználni. És ez még messze nem a végállomás. Nem mellékes az sem, hogy a gipszkartonok alapanyagát, a papírt is 100 %-ban újrahasznosított alapanyagból állítják elő, és ez a magyarországi gyár esetében is sok ezer tonna évente. 

A gipszkarton gyárakat jellemzően oda építik, ahol a gipsz van – akár a gipszbánya, akár a hőerőmű mellé, így az alapanyag gyakorlatilag szállítás nélkül jut el a feldolgozás helyére, ami a kedvező költségek mellett a gyártáshoz kapcsolódó szén-dioxid kibocsátást is jelentősen csökkenti. És mivel országonként legalább egy, de jellemzően több gipszkarton gyár is van, a kész termék is a lehető legrövidebb szállítással jut el a beépítés helyére.

Teljes életciklus
Teljes életciklus – forrás: Saint-Gobain


A beépítés egyszerű, gyors, nem igényel különösebb gépesítést, azaz a szerelés során az energiafelhasználás viszonylag kicsi. Vízfelhasználás pedig a beépítéskor egyáltalán nincs, hiszen szárazépítésről van szó. Természetesen a végső felületképzéshez (hézagolás, glettelés, felületsimítás) használnak vizet, de annak mennyisége a hagyományos építési eljárásokhoz képest elenyésző.

A beépített gipszkarton szerkezetek jótékonyan hatnak a közérzetre és az egészségünkre. A gipszkarton nem éghető anyag, károsanyag-kibocsátása nincs. Nagyon jó hanggátló szerkezetek építhetők belőle, ami azt jelenti, hogy az épületen belüli zajok kizárhatók vagy legalábbis olyan mértékben csökkenthetők, hogy ne zavarják a koncentrált munkát vagy éppen a pihenést. Ez pedig bizonyítottan jót tesz az idegrendszernek. Az egyénenként változó hőérzet igényt a gipszkarton szerkezet szintén kedvezően befolyásolhatja. Ma már létezik olyan gipszkarton, amely a beltéri levegő minőségének javításában vállal fontos szerepet.

Fontos szempont, hogy a gipszkarton szerkezet teljes élettartama alatt nem igényel karbantartást, viszont egyszerűen javítható, ha például egy gépészeti áttörés helyét szeretnénk megszüntetni. És ha egy épület átalakításra kerül, a gipszkarton szerkezet gyorsan, viszonylag tisztán elbontható.

Az életciklus-elemzés eredményének értelmezése
Az életciklus-elemzés eredményének értelmezése - Forrás: Saint-Gobain

A bontás után a gipszkarton mellett a szerkezetet adó horganyzott acélváz és a vázszerkezetben elhelyezett szigetelő anyag szintén újrahasznosítható.

A Magyarországra vonatkozó életciklus-elemzés eredményeit bemutató ábrán jól látszik, hogy mekkora a gipszkarton környezeti lábnyoma. Amennyiben a hulladékelhelyezés helyett az újrahasznosítás is megvalósul, a környezeti lábnyom még tovább csökken.

A gipszkarton tehát jó példa a körkörös gazdaság lehetőségére. Élettani, környezet-védelmi és gazdaságossági szempontból egyaránt a jelen és a jövő választása.